Egészség

Minden gyógyulás szellemi gyógyulást is jelent. Bosszúság, harag vagy irigység ellen nincs gyógy­szer, itt csupán a tudat megváltozása segít. A gyógyu­lás azt jelenti tehát, hogy az eltévelyedett tudatot ismét az egyetlen erőre, minden létező egységére irányítjuk. A gyógyulás tehát mindig „tudati növe­kedést" jelent.

Az „eltévelyedett" tudat mindenekelőtt a tudat­lanság vagy hiányos információk következménye. Ha fel akarom számolni a tudatlanságot, első lépés­ként keresésére kell indulnom.

Ám nem elég csupán tudásra szert tenni, hanem a szellemi vakságot is gyógyítani kell, ami megaka­dályozza, hogy a tudás bölcsességgé váljon. Nem csupán testünk gyógyításáról van tehát szó, hanem a cél az, hogy lelkünk is egészséges legyen, azaz „egész és oszthatatlan". Valójában elszakíthatatlan részei vagyunk az Egésznek, a legmagasabb tudat­nak. A lelki egészség tehát azt jelenti, hogy ismét ennek az egységnek a tudatában élünk. Ezzel a lát­szólagos elkülönülés fájdalma megszűnik. A test csak a „nem egész-séget” tükrözte vissza.

Ám nemcsak lelkem gyógyításáról van szó, ha­nem egyben arról is, hogy individuális lelkem egyesüljön a világlélekkel. Akkor vagyok valóban gyógyult, ha ez az egység ismét helyreállt.

Ezt a lelki egészséget úgy érhetjük el, ha meg­szüntetjük a „belvilág-szennyeződést”, és rendsze­res lelki higiénia gyakorlásával tisztán tartjuk belső világunkat, megszabadítjuk a negatív gondolatok­tól, nyomasztó érzésektől, a féktelen ösztönöktől és a meggondolatlan beszédtől és cselekedettől. Lel­kem tiszta tükrében csak így tud Isten képe zavar­talanul tükröződni.

Ám nem elég a testet és a lelket gyógyítani, ha­nem végül sort kell keríteni a szellem gyógyítására, s ezzel megszentesülni. Mihelyt ugyanis Isten közvet­len közeléből cselekszem, minden tettem megszen­telődik. Megszentesülni nem többet, de nem is ke­vesebbet jelent, mint a legmagasabb tudattal való egység tudatában élni és ebből az egységből csele­kedni. A kegyelem törvénye értelmében életem bármely pillanatában „hazatérhetek".