Leng az inga 1. rész
A telepátiát, a távolbalátást, a megérzéseket a pszichotronikában (így hívják azt a tudományágat mely ezen jelenségekkel foglalkozik) együttesen ESP - nek nevezik. Ez természetesen rövidítés - betűszó - és az “extra sensory perception” angol szavak rövidítése, melyet így fordíthatunk: érzékeken kívüli érzékelés.
Az ESP - ket két nagy csoportba oszthatjuk. Az egyikbe tartoznak azok, melyeket determinált eseményeknek nevezhetünk, ezekről lesz szó a továbbiakban. A másik csoportba a megérzések, a clairvoyance (tisztánlátás) jelenségek tartoznak. Olyan esetek, amikor a személy “előre megsejt” valamilyen eseményt. Ilyen például, amikor valaki megsejti a rá leselkedő veszélyt, például egy balesetet.
Számunkra most a determinált ESP az érdekes. Ekkor a kísérlet alanya már bekövetkezett eseményekről szerez tudomást, esetleg olyanról, melynek bekövetkezése elkerülhetetlen, esetleg folyamatban van. Hogy miről is van szó? Sokakkal megesett, hogy amikor éppen fel akarta hívni egy közvetlen hozzátartozóját, barátját, és felvette a kagylót, megszólalt az ismerős hangja, anélkül hogy a telefon csöngött volna. Az ismerős éppen akkor hívta. Nem különös?
Mi lehet ennek az oka? Az emberiség történelmével egyidős szinte a kérdés: mi lesz velünk, ha itt hagyjuk eme árnyékvilágot? Nehéz érzelmileg elfogadni, hogy a test halálával a szellem is elpusztul. De mi maradna? Hiszen a gondolkodás bioáramok és élő anyag “terméke”. Lakozik az emberben “lélek” is? A választ földrészenként, életformáktól függően a vallások különbözőképpen adták meg. A legtöbb egyetért azonban valamiben: létezik lélek, ami a halál után önálló életre kel. Hogy mi lesz vele - a túlvilágon él tovább, avagy újjászületik egy másik testben - abban van igazi eltérés. (Természetesen a vallások emellett rengeteg különbséget mutatnak.)
Kérdések és kérdések! Egyes irodalmakban mégis ezen tényekben találják meg a választ. Ha létezik a telepátia és létezik az “emberi lélek”, akkor az információáramlás egészen új formájával találkozhatunk. Az emberi gondolatok, tudáselemek a cselekmények egy “közös tudatba”, mint egy nagy könyvtárba raktározódnak el. Hogy ez milyen formában létezik, az csak megközelítés kérdése. A görögök Gaianak - földanyának hívták, aki mindenről tud és beavatkozhat a történésekbe is. A “közös tudatot” valahogy úgy képzelik el, mint egy könyvtárat. Aki ismeri a hozzáférés módját, az információkat, ismereteket szerezhet belőle. A Titok nem nagy. A közvetítő kapocs az emberi tudat alatti - mely Freud szerint is végtelen működési területű, bár gyanítom ő nem kimondottan ezen jelenségekre gondolt - és ha a tudatos gondolkodást össze tudjuk kapcsolni a tudat alattival, akkor a fenti információkhoz hozzájuthatunk. Ha a tudat alatti végtelensége igaz, akkor viszont mindannyiunkban ott lehet a közös tudat valamennyi információja.
Hogy miért volt szükség a fenti, néhol talán zavarosnak tűnő fejtegetésre, az azonnal kiderül. Amint a címből is látszik, most az ingával és társaival szeretnénk foglalkozni. De mire is jó az inga. Erre a kérdésre még magukat profinak nevező ingázók sem tudnak pontos választ adni. Ebből ered, hogy gyakorta nem arra használják, amire való és ezért gyakoriak a csalódások is.
Az inga egy közvetítő kapocs lehet a tudatos és a tudat alatti között. Nem nehéz belátni, hogy ebben az esetben az ingával csak a determinált (meghatározott, melynek a bekövetkezése már bizonyos) eseményeket lehet felderíteni. Tehát az inga nem jóslási segédeszköz! Nem fogjuk tőle megtudni jövőnket, tehát aki ilyen szándékkal veszi kézbe, az nyugodtan le is teheti.
Az emberekben gyakorta felmerül, hogy az inga nem magától leng, hanem használója mozgatja. Ez valóban így van. Csak ez a mozgatás nem tudatos. Itt van tehát az a bizonyos kapcsolat, amiről az előzőekben szó volt. És itt van az az ok is, ami miatt az inga nem lehet alkalmas a jövő kutatására. Az emberekben létezik egy elképzelés - vágy - a jövő eseményeivel szemben és ezek természetesen befolyásolnák az inga mozgását, most már a tudatos oldaláról. Az ingával tehát kereshetünk elveszett tárgyakat, vizet, fémet, olajat, betegségek helyét, okát, káros sugárzás zónáit, ekkor nem okoz csalódást.
Mi kell tehát ahhoz, hogy ingázhassunk? Először is egy inga. Ez elkészíthető házilag is, de jobb, ha először “gyárit” veszünk, és csak akkor kezdünk barkácsolni, ha már tudjuk, milyen elvárásnak kell eleget tennie. Beszerezhetjük tehát szakboltokban, mint amilyen a pesti ELIXÍR könyvesbolt. Az ingának tengelyszimmetrikusnak kell lennie, és tengelye mentén kell felfüggeszteni. A belseje legtöbbször üreges, hogy ott a keresett anyagból lehessen elhelyezni darabkákat, de erre még visszatérünk. Fontos szempont, hogy ne legyen nagyon nehéz, a kilengései megfelelően nagyok legyenek az észleléshez. Anyagára nincsenek megkötések. Gyártanak ingát fából, üvegből, fémből (réz, acél, alumínium...) sőt műanyagból is. Bár ez utóbbit nagyon kevesen használják.
Ha elkezdünk ingázni, először elő kell készülnünk hozzá. Az első dolog, hogy az ingát “lemossuk”. Ez folyó vízben történik, és addig tart, amíg az inga nem lesz mozdulatlan. Az irodalom szerint ekkor az ingáról “eltávoznak” a káros sugárzások. Ezek után az ingát csak a tulajdonosa érintheti, máskülönben az eljárást meg kell ismételni. A fenti eljárás valószínűleg nem annyira az inga, mint a tulajdonos miatt szükséges. Régi megfigyelés, hogy a tusolás jó hatással van az idegrendszerre. Oldja a feszültségeket, ami nagyon fontos ahhoz, hogy az ember koncentrálni tudjon. A víz csobogása is hasonlóan kellemes lehet, nem véletlen talán, hogy egyes arab országokban, a legnagyobb vízhiányban is működnek a szökőkutak.
Ha mindezzel megvagyunk, nekifoghatunk az ingázásnak. A jobbkezesek jobb, a balkezesek bal kézben fogják meg az ingát, olymódon, hogy az inga szárát a hüvelyk és mutatóujjunkkal csippentjük meg. Ekkor meg kell határozni, hogy milyen módon fog nekünk az ingajelezni (tulajdonképp saját magunkkal állapodunk meg). Az inga ugyanis, a dolog természetéből adódóan kétértékű logikát valósít meg, tehát “igennel és nemmel felelhet”. Mozgása négyféle lehet. Ellipszis pályán az óramutató járásával egyezően avagy ellentétesen, illetve egyenes vonalú pályán jobbra - balra, esetleg fel le.
Az inga mozgásának lehetséges változatai
Miután az inga csak igennel és nemmel tud felelni, csak eldöntendő kérdésre kaphatunk választ. A kezdőingázó ne vállalkozzon nehéz feladatokra, eleinte csak egyszerűbb kérdésekre keressen választ. Ha már megfelelő jártasságot szerzett, akár vizet is kereshet. Hogy ennek mi a módja, arról majd később szólunk.
De először lássuk, milyen segédeszközök vannak még az inga mellett. Az egyik legismertebb a “varázsvessző”. Ez szintén készülhet fából, de manapság már a fémből kialakított az elterjedtebb. Ez alkalmasabb a föld alatti tárgyak, anyagok keresésére. A vesszőt magunk előtt tartva felfele vagy lefele mozdul el, ha a megfelelő helyre értünk. Gyakorta okoz viszont sérüléseket kezdők vagy figyelmetlen használók esetén, mivel viszonylag nagy erővel és sebességgel képes elmozdulni a vessző. Szintén használatos az L - antenna, ami két darab L - alakban meghajlított kábel. Ezek a keresett helyen a párhuzamoshoz képest mozdulnak el. Természetesen a varázsvesszőt és az L - antennát is úgy kell fogni, hogy könnyedén elmozduljanak, esetleg egy cső közbeiktatásával nem is a szárát fogjuk. A varázsvesszőt gyakorta kiváltják az úgynevezett hurokkal, ami egy csavart acélszál és hasonlóan működik a hurokhoz.
Az előzőekben felsorolt eszközöket természetesen kétféle képen lehet kézbe venni. Hogy melyik a helyes, azt az inga segítségével tudjuk eldönteni.
