Béke és öröm belégzése

Az első tulajdonság, amire a légzőgyakorlatok végzésekor gondolnod kell, a tisztaság. Ha belégzéskor érezni tudod, hogy a lélegzet közvetlenül Istentől, magától a Tisztaságtól jön, akkor lélegzetedet könnyen meg tudod tisztítani. Azután minden belégzésnél próbáld azt érezni, hogy végtelen békét viszel a testedbe. Kilégzésnél próbáld meg érezni, hogy kiveted magadból azt a nyugtalanságot, ami benned van, és amit magad körül látsz. Ha így lélegzel, meglátod, a nyugtalanság fokozatosan elhagy. Ha ezt elvégezted néhányszor, érezd azt, hogy erőt lélegzel be az univerzumból; kilégzéskor pedig érezd, hogy minden félelmed elhagyja a testedet. Azután, ha ezt is elvégezted néhányszor, próbáld azt érezni, hogy végtelen örömet lélegzel be, és gondokat, szenvedést és szomorúságot lélegzel ki.

Néha csendben kell lennem, mert ez az egyetlen lehetőség, hogy egy kicsit jobban tudjak, egy kicsit bölcsebben gondolkodjak, egy kicsit tökéletesebb legyek, egy kicsit hamarabb magaménak mondhassam Istent.

 Zavaró gondolatok

Kérdés: Miért térítenek el engem állandóan a zavaró gondolatok?

Sri Chinmoy: Azért térítenek el a gondolatok, mert az értelmedben próbálsz meditálni. Az értelem természetéből adódóan minden gondolatot szívesen fogad - jó gondolatokat, rossz gondolatokat, isteni gondolatokat és istentelen gondolatokat. Ha értelmedet emberi akaratoddal szeretnéd uralni, az olyan, mintha egy majmot vagy egy legyet arra kérnél, hogy ne zavarjanak. A majomnak az a természete, hogy harap és csipked, és a légynek is természetéből fakad, hogy bosszantsa az embereket.

Az értelem elhallgattatásához egy magasabb erő szükséges. Ez a magasabb erő a lélek ereje. Szíved mélyéről előtérbe kell hoznod a lélek Fényét. Két szobád van: a szív-szoba és az értelem-szoba. Az értelem-szoba pillanatnyilag sötét, megvilágosulatlan és tisztátalan; nem hajlandó megnyílni a Fénynek. A szív-szoba ellenben mindig nyitott a Fényre, mert ott lakik a lélek. Ha ahelyett, hogy az értelmedre koncentrálnál, a szíved belsejében lévő valóságra tudsz koncentrálni és meditálni, akkor ez a valóság előtérbe jön.

Elmédnek tengernyi kérdése van.

De csak egyetlen tanár van, aki válaszolni tud rájuk.

Ki ez a tanár?

Csendszerető szíved.

Spirituális szíved: a béke otthona

Ha a szívedben meditálsz, akkor ott meditálsz, ahol a lélek van. A lélek Fénye és tudata természetesen az egész testet áthatja, de van egy bizonyos hely, ahol a lélek a legtöbbet tartózkodik, és ez a szív. Ha megvilágosulást akarsz, akkor azt a lelkedtől kell megkapnod, az pedig a szívedben van. Ha tudod, hogy mit akarsz, és hogy az hol található, akkor az az ésszerű, ha odamész. Máskülönben olyan lenne, mintha a vaskereskedésbe mennél kenyeret venni.

Hatalmas különbség van aközött, amit az értelemtől kaphatsz, és aközött, amit a szívtől. Az értelem korlátozott; a szív korlátlan. Mélyen benned végtelen béke, Fény és üdvösség van. Korlátozott mennyiséget szerezni belőlük könnyű feladat. Ezt az értelemben végzett meditáció is megadhatja. De végtelenül többre tehetsz szert, ha a szívre meditálsz. Tegyük fel, hogy két helyen is lehetőséged van dolgozni. Az egyik helyen kétszáz dollárt kereshetsz, a másikon pedig ötszázat. Ha bölcs vagy, nem vesztegeted az idődet az első helyen.

Mindaddig, amíg mélyen hiszel mindent összezavaró és bonyolító értelmedben, meditációd mindenképpen csalódást fog okozni. A hétköznapi emberek azt hiszik, hogy a bonyolultság bölcsesség. De a spirituális emberek tudják, hogy Isten nagyon egyszerű. A valódi igazság az egyszerűségben és az őszinteségben, nem pedig a bonyolultságban lakozik.

Ezzel egyáltalán nem azt akarom mondani, hogy az értelem rossz. Nem, ez egyáltalán nem szükségszerű. Az értelem ugyanakkor korlátozott. Az értelemtől a legjobb esetben is csak inspirációt kaphatunk, ami önmagában is korlátozott. A törekvés a szívből ered, mivel a lélek megvilágosulása mindig ott van. Amikor a szívedre meditálsz, akkor nemcsak törekvéshez jutsz, hanem megkapod ennek a törekvésnek a beteljesülését is: a lélek végtelen békéjét, Fényét és üdvösségét.

Maradj szíved napsütésében mindaddig, amíg megvilágosító sugarai el nem árasztják értelmedet is.

Koncentráció, meditáció, kontempláció 

A koncentráció belső éberséget, figyelmet jelent. Körülöttünk és bennünk mindenütt tolvajok vannak. A félelem, a kétség, a nyugtalanság és az aggodalom belső tolvajok, amelyek megpróbálják ellopni belső egyensúlyunkat és lelki nyugalmunkat. Ha megtanulunk koncentrálni, ezeknek az ellenséges erőknek nagyon nehéz belénk hatolni. Ha kétség hatol értelmünkbe, a koncentráció ereje darabokra szaggatja. Ha félelem nyomul értelmünkbe, a koncentráció ereje elkergeti. Most ki vagyunk szolgáltatva a sötét, romboló gondolatoknak, de eljön majd a nap, amikor ezek a zavaró gondolatok félni fognak koncentrációnk erejétől.

Amikor koncentrálunk, figyelmünket egy bizonyos célra irányítjuk. Ha azonban meditálunk, érezzük, hogy mélyen magunkban megvan a képességünk, hogy egyszerre több dolgot lássunk, több dologgal foglalkozzunk, és több dolgot fogadjunk magunkba. Amikor meditálunk, megpróbálunk kiterjedni, ahogy a madár kiterjeszti szárnyait. Megpróbáljuk kiterjeszteni véges tudatunkat, belépni az Egyetemes Tudatba, ahol nincs félelem, nincs féltékenység, nincs kétség, csak öröm, béke és isteni erő.

A koncentráción keresztül összpontosítottá válunk. A meditáción keresztül tudatunkat kiterjesztjük a Tágasságba, és belépünk annak tudatába. A kontemplációban azonban mi magunk növekszünk a Tágassággá, és a Tágasság tudata a mi saját tudatunkká válik. A kontemplációban egyszerre vagyunk a legmélyebb koncentrációnkban és a legmagasabb meditációnkban. A kontemplációban azzá az igazsággá növekszünk, és teljesen eggyé válunk azzal az igazsággal, amelyet a meditációban láttunk és éreztünk. Ha Istenre koncentrálunk, akkor lehet, hogy Istent közvetlenül magunk előtt vagy magunk mellett látjuk. Ha meditálunk, bizonyosan érezzük magunkban a végtelenséget, az örökkévalóságot és a halhatatlanságot. De ha kontemplálunk, akkor látjuk, hogy mi magunk vagyunk Isten, mi magunk vagyunk a végtelenség, az örökkévalóság és a halhatatlanság. 

Koncentrálunk, mert el akarunk jutni Istenhez.

Meditálunk, mert Isten szívében akarunk élni.

Kontemplálunk, mert a Céllá akarunk válni.

Ima és meditáció

Az ima tisztaság. Megtisztítja az értelmet, ami állandóan kétségeknek, félelmeknek, gondnak és aggodalmaknak van kitéve, és folyton helytelen gondolatok és szándékok gyötrik. Amikor imádkozunk, értelmünk megtisztul, és ez a tisztulás megnöveli Isten iránti befogadóképességünket. A tisztaság valójában nem más, mint Isten iránti fogékonyság. Minden alkalommal, amikor imádkozunk, belső edényünk naggyá, nagyobbá, a legnagyobbá válik, és a tisztaság, a szépség, a Fény és a gyönyör be tudnak folyni az edényünkbe, és szívünk legmélyén egymással játszanak.

A meditáció fényáradat. Megvilágosítja szívünket. Amikor szívünkben megtörténik a megvilágosulás, eltűnik a bizonytalanság és a hiányérzet. Akkor majd az Egyetemes Tudattal és a Transzcendentális Tudattal való elválaszthatatlan egységünk dalát énekeljük. Ha szívünk megvilágosult, akkor a bennünk levő véges belép a Végtelenbe, és magává a Végtelenné válik. A sok ezer éves szolgaság elhagy minket, s a végtelen Igazság és a végtelen Fény szabadsága köszönt bennünket.

Az ima azt mondja Istennek: "Szeretett Uram, az enyém vagy. Sajátomnak, egészen a sajátomnak mondalak. Add meg nekem a Te isteni tulajdonságaidat határtalan mértékben, hogy tökéletes eszközöd lehessek itt a földön."

A meditáció azt mondja Istennek: "Ó, Szeretett Uram, a Tiéd vagyok. Az örökkévalóságon át minden pillanatban kényed-kedved szerint rendelkezhetsz velem. Teljesítsd be Magad rajtam keresztül itt a földön, és ott a Mennyországban." 

Az ima legjobb meghatározása, ha naponta gyakoroljuk.

A meditáció legjobb meghatározása, ha lélektelien megtapasztaljuk.

A jóga legjobb meghatározása, ha őszintén éljük.

Isten legjobb meghatározása, ha szeretjük Őt és csak Őt, feltétel nélkül.

Az AUM lényege

Az Aum egyetlen elválaszthatatlan hangzás: a Supreme rezgése. Az Aum az univerzum csírahangja, mert Isten ezzel a hanggal hozta mozgásba teremtése első rezgését. Az összes mantra közül az Aum a legerősebb. Az Aum minden mantra szülőanyja. Az Aum-ban Isten minden másodpercben újrateremti önmagát. Az Aum születés és halál nélküli. Nem létezett, nem létezik, és nem fog létezni semmi más, csak az Aum.

Az egyetemes Aum, amelyet a Supreme énekel, egy végtelen óceán. Az egyéni Aum, amelyet az ember énekel, egy csepp ebben az óceánban, de nem választható el az óceántól, és a végtelen óceánt teljesen a sajátjának vallhatja. Amikor az ember az Aum-ot énekli, a legfelsőbb Hang kozmikus rezgését érinti meg és idézi elő.

Az Aum-ot legjobb hangosan énekelni, hogy hangzása fizikai fülünkben is rezegjen, és átitassa egész testünket. Ez meggyőzi külső értelmedet, és nagyobb örömérzést és sikerélményt nyújt. Ha az Aum-ot hangosan énekled, akkor az "M" hangozzon legalább háromszor olyan hosszan, mint az "AU".

Bármilyen súlyos hibákat követett is el valaki, ha szíve legmélyéről sokszor elénekli az Aum-ot, a Supreme mindenható kegyelme megbocsát neki. Az Aum hatalma a sötétséget egy szempillantás alatt fénnyé, a tudatlanságot tudássá, a halált pedig halhatatlansággá változtatja.

Az Aum-nak végtelen ereje van. Egyedül az Aum ismétlésén keresztül megvalósíthatjuk Istent. Ez a mantra képes megadni mindent, ami Istené, és mindent, ami Isten kívül és belül, mert az Aum egyszerre Isten élete, teste és lélegzete.

Megtisztítom testemet Isten nevét ismételve.

Megtisztítom életerőmet Istent szolgálva.

Megtisztítom értelmemet Isten számára üressé téve azt.

Megtisztítom szívemet Isten könyörület-szeretetére meditálva.

Zene és meditáció

A zene Isten belső vagy egyetemes nyelve. Nem beszélek franciául, németül vagy olaszul, de ha bármelyik ország zenéjét játsszák is, a zene szíve belép a szívembe, vagy az én szívem lép be a zene szívébe. Ilyenkor nincs szükség külső kommunikációra. A szív belső kommunikációja elég. Szívem beszélget a zene szívével, és ebben a bensőséges beszélgetésben elválaszthatatlanul eggyé válunk.

A meditációt és a zenét nem lehet elválasztani egymástól. Ha szívünk legmélyebb zugában sírunk békéért, Fényért és üdvösségért, az a meditáció legjobb fajtája. A meditáció után a következő legjobb a zene, a lélekteli zene, az a zene, amely lelkesíti és felemeli törekvő tudatunkat. Nem tudunk napi huszonnégy órát meditálni, de két órát talán tudunk. A többi időben játszhatunk vagy hallgathatunk lélekteli zenét. Amikor lélekteli zenét, a szív zenéjét játsszuk vagy hallgatjuk, azonnal a tudat magasabb régiójába kerülünk. Ha lélekteljesen zenélünk, magasra, magasabbra a legmagasabbra megyünk.

Valahányszor lélekteli zenét hallunk, inspirációt és örömet nyerünk. A zene egy szempillantás alatt képes megemelni tudatállapotunkat. De ha imádkozunk és meditálunk is, akkor kétségkívül megvilágosultabbak és beteljesültebbek leszünk.

A zenének megvan a kulcsa, sőt a zene maga a kulcs Isten szív-ajtajához.

Fogékonyság

A fogékonyság a kozmikus energia, a kozmikus Fény áramlása. A fogékonyság az a képesség, hogy magunkba tudjuk fogadni, és meg tudjuk tartani azokat az isteni ajándékokat, amelyeket a meditációnk alatt kaptunk a Supreme-tól. Ha fogékony akarsz lenni, amikor leülsz meditálni, tudatosan hozz le Fényt a lényedbe. Ha sikerült Fényt lehoznod, irányítsd azt a megfelelő helyre, spirituális szívedbe. Azután próbálj meg ezzé a Fénnyé növekedni.

Amikor hálát adsz Istennek, belső edényed azonnal nagyobb lesz. Így Isten többet tud beléd önteni áldásaiból, vagy teljesebben tud beléd lépni saját isteni létével. Isten végtelen, de csak fogékonyságunknak megfelelő mértékben tud belénk lépni. Isten olyan, mint a napfény. Ha széthúzom a függönyt, a nap be tud sütni. De ha az összes függönyt behúzom, a napfény nem tud bejönni. Minél több függönyt húzunk el, Isten annál inkább be tud jönni végtelen Fényével. Amikor hálát adunk, Isten azonnal beözönlik a lényünkbe.

Ha nemet mondasz rossz gondolataidnak és igent annak az inspirációnak, hogy Isten tökéletes eszközévé válj, akkor azonnal korlátlan fogékonyságod lesz.

Helyesen meditálok?

Keresők gyakran kérdezik, hogyan dönthetik el, hogy megfelelően meditálnak-e, vagy becsapják magukat és képzelődnek. Ez nagyon egyszerű. Ha jól meditálsz, önkéntelenül belső örömöt kapsz. Senki nem hozott neked jó hírt, senki nem adott neked ajándékot, senki nem értékelt vagy csodált, senki nem tett neked semmit, te mégis belső gyönyört érzel. Ha ez történik, akkor tudod, hogy jól meditálsz. De ha szellemi feszültséget vagy háborgást érzel, akkor tudhatod, hogy az a fajta meditáció, amit végzel, nem való neked.

A törekvés-erőfeszítések mindig elégedettség-eredményeket hoznak. Ez néha időbe kerül, de az eredmények kétségtelenül biztosak.

Őrizd meg az örömöd 

Meditáció után a meditáció eredményét asszimilálnunk kell belső rendszerünkbe. Csak így válhat valóban szilárd, állandó tapasztalattá, amely létünkkel elválaszthatatlanul egy. Ha elkezdesz veszekedni valakivel, vagy valamilyen kellemetlen helyzetbe kerülsz, mielőtt meditációd békéjét, Fényét és üdvösségét magadba olvasztottad volna, akkor mindent elveszíthetsz. Nem marad belőle egy árva csepp sem. Ha akár csak beszélgetsz valakivel, akkor is elveszítheted, amit a meditáció alatt kaptál. Lehet, hogy valaki odamegy hozzád, és azt kérdezi: "Hogy vagy?", már ezzel is elveheti az összes békét, Fényt és boldogságot, amit kaptál. Ezért magas meditáció után nem kellene senkivel sem beszélni, amíg nem asszimiláltad azt, amit kaptál. Enni sem szabad közvetlenül a meditáció után. Mozoghatsz vagy olvashatsz, ha akarsz, de legalább tizenöt percig vagy egy fél óráig nem szabad főbb étkezést tartanod. Ha nagyon éhes vagy, persze minden további nélkül ihatsz egy kis tejet vagy gyümölcslevet. 

Minden tudatos tisztaság-lépés értékes mérföldkő-győzelem a szív törekvés-útja mentén.

Mindennapi meditációnk - táplálék a léleknek

Ha komolyan gondolod a spirituális életet, akkor legalább naponta egyszer meditálnod kell. Ha igazán lelkes vagy, háromszor is meditálhatsz: kora reggel, délben, az ebédszünetben és este. A reggeli és esti meditációd lehet hosszabb, negyed vagy félórás, míg a déli meditáció lehet akár csak öt-tíz perc. Ha nem lehetséges, hogy naponta háromszor tápláld a lelkedet, akkor, kérlek, tápláld legalább egyszer. Érezd, hogy a lélek egy kis isteni gyermek benned. Ha nem táplálod a benned lakozó gyermeket, akkor az nem tud növekedni, és nem tudja kinyilvánítani a benned rejlő isteni tulajdonságokat és lelked lehetőségeit.

Ha reggel meditálsz, meglátod, hogy meditációd a legeredményesebb lesz. Mielőtt a nap felkel, a föld tudata még nincs felbolydulva. A világ még nem kezdett bele mindennapi kavargásába. A természet nyugodt és csendes, és segít neked meditálni. Amíg a természet mélyen alszik, a bennünk rejtező állati avagy megvilágosulatlan tudatunk is alszik. Ilyenkor még mindig az energiát adó és beteljesítő álmok világában járunk, ahonnan a valóság is kifejlődhet. Ezért a felébredt törekvő tudat a kora reggeli meditációból merítheti a legtöbbet.

Ha látni szeretnéd Isten arcát, akkor mindennap legalább egy kis időt el kell töltened választott eszközével: saját szíveddel.

Soha ne add fel!

Az Isten-megvalósítás nem olyan, mint az instant kávé - valami, amit azonnal megkaphatsz. Az Isten-megvalósításhoz idő kell. Ha valaki azt mondja, el tudja érni, hogy egyik napról a másikra megvalósítsd Istent, akkor ne vedd őt komolyan. Húsz évbe is beletelik, mire valaki doktori fokozatot szerez, ami a külső tudáson alapul. Az Isten-megvalósítás, ami végtelenül fontosabb és jelentősebb, természetesen több időt igényel. Senkinek nem akarom kedvét szegni. Ha belső éhséged őszinte, Isten ki fogja elégíteni ezt az éhséget.

Az Isten-megvalósításhoz vezető út hosszú. Néha, ahogy az úton haladsz, gyönyörű fákat látsz levelekkel, virágokkal és gyümölcsökkel. Néha viszont azt látod, hogy csak egy út van mindenféle szép látvány nélkül. Néha talán úgy érzed, hogy egy végtelen úton mész a puszta sivatagon keresztül, a cél pedig lehetetlenül messze van. De nem adhatod fel a gyaloglást csak azért, mert a távolság nagynak látszik, vagy mert fáradt vagy és nincs inspirációd. Isteni harcosnak kell lenned, bátran és fáradhatatlanul tovább kell menetelned. Mindennap tovább haladsz egy mérföldet, és miközben egyszerre csak egy-egy lépést teszel, végül eléred a célt. Akkor biztosan úgy érzed majd, hogy megérte a küzdelmet.

Isten kész felvirradni értelmed káoszában, de mivel Ő tökéletes úriember, megvárja kegyes meghívásodat és értékes odaadásodat.

Gyakorlatias-e a meditáció?

Akkor mondjuk valakire, hogy gyakorlatias, ha külső életében a megfelelő időben a megfelelő dolgot teszi. Egy adott módon gondolkodik vagy cselekszik, hogy mások ne tudják becsapni, és külső élete zavartalanul folyik. De legyünk bármilyen okosak, bármilyen őszinték, bármilyen tudatosak is, a külső életben olykor tanácstalanok vagyunk. Nem tudjuk, mit mondjunk, vagy mit tegyünk. Vagy, annak ellenére, hogy helyesen szólunk, és a megfelelő dolgot tesszük, minden rosszul sikerül. Nem tudjuk, hogyan birkózzunk meg külső létünkkel. Nem tudjuk irányítani az életünket. Őszintén szeretnénk tenni valamit, válni valamivé, de képtelenek vagyunk rá.

Mi ennek az oka? Azért történik ez, mert külső képességünket mindig korlátozott belső tudatosságunk határolja be. Ha a belső életben gyakorlatiasak vagyunk, azaz ha imádkozunk és meditálunk, akkor határtalan belső tudatosságra teszünk szert. Ha belsőleg tudatosak vagyunk, szabadon hozzáférünk a végtelen Igazsághoz és az örökké tartó örömhöz, és irányítani tudjuk külső életünket.

Ha jobb hallgatóvá válsz, Isten könyörülete azonnal jobb tanácsadóvá válik.

A meditáció eredményének megosztása

Kérdés: Ha reggel jól meditálunk, és szert teszünk némi békére, Fényre és üdvösségre, amit napközben magunknál tarthatunk, ezt mások is észreveszik?

Sri Chinmoy: Ha meditációdban elértél valamit, akkor barátaid és munkatársaid biztosan látnak majd benned valami kellemeset, megnyugtatót, szépet, felemelőt és megvilágosítót. Lelkeden keresztül béke, Fény és üdvösség jutott fizikai tudatodba. Minél magasabb és mélyebb a meditációd, és minél többet kaptál, arcod és külső lényed annál jobban izzik és sugárzik. Amikor befejezted a meditációt, menj és nézd meg magad a tükörben, és meglátod milyen különbség van mostani és egy órával ezelőtti megjelenésed között. Ez a nyilvánvaló fizikai különbség annak köszönhető, hogy fizikai tudatod kinyilvánítja lelked Fényét. Akár csak ha végigmész az utcán, ezt a Fényt terjeszted. Ez olyan, mintha egy parfümöt hordoznál magadban. Tulajdonképp nem használod, csak nálad van, de szórja illatát. Ilyenkor a törekvés világa, de még a szenvedés, a csüggedés és a kétségbeesés világa is mindenképp lát benned valamit. És megpróbál követni téged - néha vonakodva, néha örömmel, néha sóváran, de akár így, akár úgy, követni próbál.

Nem kell másoknak százszor elmondanod, hogyan változtatta meg életedet a meditáció. Csak nézzenek meg téged egy nap, amikor jól meditáltál és egy másik nap, amikor meditációd nem volt jó. Azon a napon, amikor jól meditáltál, hatalmas változást látnak majd benned. Puszta jelenléted inspirálni fogja őket.

Meg akarod változtatni a világot?

Akkor előbb változtasd meg önmagad.

Meg akarod változtatni önmagad?

Akkor maradj teljesen csendben a csendtengerben.

Belső tapasztalatok

A célhoz számos út vezet. Egyik útnak mindkét oldalát virágok szegélyezik, egy másik úton talán csak egy-két virág van, míg egy harmadikon lehet, hogy nincs is egyáltalán. Ha három kereső lelkük igényének és választásának megfelelően három különböző utat követ, végül mindhárman elérik a célt, de útjuk során teljesen különböző tapasztalatokat szereznek.

Minden egyes tapasztalat egy lépés a megvalósulás felé. Minden egyes tapasztalat erősíti önbizalmadat. Minden egyes tapasztalat bátorít és energiát ad, hogy tovább menetelj, és hatalmas gyönyörrel ajándékoz meg. Miközben a tapasztalatot megéled, lehet, hogy érzed egy láthatatlan vezető jelenlétét, aki a célod felé tol.

Mielőtt megkapod azt a gyümölcsöt, amit célnak nevezel, talán sok más gyümölcsöt is meg akarsz ízlelni. De teljes elégedettséghez csak akkor jutsz, amikor azt a gyümölcsöt eszed, ami a célod. Vannak olyan keresők, akik úgy érzik, nekik nem kell semmi más gyümölcs, csak az Isten-megvalósítás gyümölcse, tehát számukra a spirituális tapasztalatok egyáltalán nem szükségesek. Ha megvan a képességed, hogy nagyon gyorsan fuss, akkor nem kell, hogy több ezer tapasztalatot szerezz, mielőtt megvalósítanád Istent. Kiterjedő tudatod, ahogy Istenné növekedsz, maga egy szilárd tapasztalat.

Minden egyes tapasztalat egy gyönyörű esemény a szívemben.

Minden egyes tapasztalat egy erő-teljes valóság a lelkemben.

Szamádhi - az isteni tudat csúcsa

A nirvikalpa szamádhi a legmagasabb szamádhi, amit a legtöbb spirituális mester elér. Néhány óráig vagy néhány napig tart, és aztán le kell jönni. Mi történik, amikor az ember lejön? Gyakran előfordul, hogy elfelejti a saját nevét. Elfelejti, hogy hány éves. Nem tud rendesen beszélni. De folytonos gyakorlással fokozatosan képessé válik rá, hogy a nirvikalpa szamádhiból lejőve azonnal normális módon tudjon ténykedni.

Általában, amikor valaki belép a nirvikalpa szamádhiba, nem akar újra visszatérni a világba. Ha tizennyolc vagy huszonegy napig ott marad, minden valószínűsége megvan annak, hogy a lélek örökre elhagyja a testet. A régmúlt időkben voltak olyan spirituális mesterek, akik elérték a nirvikalpa szamádhit, és nem jöttek vissza. Elérték legmagasabb szamádhijukat, de lehetetlennek találták, hogy a világ atmoszférájába lépjenek, és emberi lényként dolgozzanak. Ebben a tudatállapotban nem lehet a világban tevékenykedni; egyszerűen lehetetlen. De van isteni gondviselés. Ha a Supreme azt akarja, hogy egy bizonyos lélek itt a földön dolgozzon, a Supreme még huszonegy vagy huszonkét nap elteltével is az isteni tudat egy másik, dinamikus csatornájába helyezheti az illetőt, és visszaküldi a földi síkra, hogy itt tevékenykedjen.

Az élet küzdelmei fölött lelkem a végtelent átszelő tűzmadár.