Minden Egy

Kezdetben volt az Egynek azon akarata, hogy sok legyen, s ez az akarat teremtésként nyilvánult meg. Valamennyi létező az ő akaratának kifejeződése.

A látszat mögött rejlő valóság az abszolútum, egy öröktől fogva létező, mindenütt jelen lévő, határta­lan és megváltoztathatatlan princípium, amelyen még csak gondolkodni is lehetetlen, hiszen korlá­tolt értelmünkkel képtelenek vagyunk felfogni mindent átfogó határtalanságát. Ezt a minden léte­ző mögött rejlő „egyetlen erőt" csak a sokféleség jelenléteként ismerhetjük fel. Meghatározásához nem találunk megfelelő kifejezést vagy hasonlatot, de létezik ez az „egyetlen erő", amely valamennyi manifesztálódott, korlátok közé szorított létező előzménye, melyet teremtő őserőnek nevezhetünk, valamennyi létező szellemi ősokának vagy ISTEN­NEK.

Minden létező ezen szellemi őserő hatásának eredményeként jön létre. Minthogy minden orga­nikus és eleven, ennélfogva nincsen halál sem: az egész teremtés egy élő, eleven organizmus. Ez az egyetlen erő a hatalmas lélegzet szüntelen mozgása, egy új periódus kezdetén két, egymással szemben álló erő segítségével kelti életre a kozmoszt, és hoz­za létre a dualitást: férfi és nő, pozitív és negatív, szellemi és testi - mind-mind az Egyetlen Erő ha­tásának kifejeződései. Ez a hatás az ideák világából a korlátozott manifesztáció szintjére helyezi a koz­moszt, lehetővé téve ezáltal az ideák megnyilvánu­lását.

Isten nem teremtette a világot, Isten maga lett a világ!

Minden, ami van, volt és valaha is lesz, az örök, mert mindennek egy és ugyanaz az alapszubsztan­ciája, minden az örökkévalóság manifesztációja. A tudós ezt az alapszubsztanciát energiának nevezi, a metafizikus szellemnek, a hívő egyszerűen isten­nek. A rezgés foka határozza meg a manifesztáció milyenségét, és a rezgés bármily változása a mani­fesztáció formájának változását vonja maga után.

Minden lélekkel teli. Minden lélek elszakíthatat­lan része a teremtés univerzális lelkének, amely megint csak az egyetlen erő kifejeződése. Vala­mennyi létező magával viszi individuális útjára, ezen a téren és időn áthaladó zarándokútra ennek az isteni összléleknek egy szikráját, amely nélkül nem volna egyetlen létező sem. A kozmoszban mindennek van tudata, függetlenül attól, milyen szinten jelenik meg. Nincs halott anyag, miként nincsen vak, tudattalan törvény sem.

Ezen a világon semmi sem történik véletlenül, hanem minden az ok és okozat törvénye szerint működik. Minden élet törvény. Maga a ,,kozmosz" szó is rendet jelent, és jelzi, hogy minden létező a kozmoszban benne rejlő teremtéstervnek engedel­meskedik. Ez a teremtésterv a szellemi törvényekben Fejeződik ki. Az élet ezerféle kifejeződési lehetősé­ge szükségessé teszi egy ilyen terv meglétét, amely szabályozza az együttélést, mert egyetlen, „nem tervszerű" véletlen szétzilálná az univerzum rend­jét, és megzavarná az erők együttműködését.