Az imagináció törvénye   Minden képszerű elgondolásunk arra törekszik, hogy megvalósuljon. Ha eközben a hittel szemben fellép az akarat, mindig a hit győz. A képszerű el­gondolások esetében minden erőszakos igyekezet az ellenkező hatást éri el. Minden ember képes arra, hogy elgondolásait képszerűen jelenítse meg. Egy gyermek a hallotta­kat vagy a látottakat csakis képszerűen tudja meg­jeleníteni. Minden jó építész először lelki szemei előtt látja a kész házat, mielőtt még papírra vetné az első vonalakat. Némelyek azonban hagyták ezt a természetes velünk született képességet „elaludni", mert már csak álmukban használják, de bármely pillanatban újra lehet ébreszteni.   A kép a tudatalatti és…

A harag törvénye   Szinte nincs olyan ember, aki valamiért ne mérge­lődne. A harag és a düh a gyenge érzelmi kontroll terméke, és nagyon sok hátránnyal jár: erősen csökken a vitalitás, és a haragvó ember szinte vonz­za magához a betegségeket. A harag idegességet idéz elő, aminek eredményeképpen a következő alkalommal már gyorsabban méregbe gurulunk, szívverésünk szabálytalanná válik, vérnyomásunk magas értéket mutat, az izmok tónusossá válnak, rossz lesz az emésztés, alvászavarokkal és fáradtság­gal küszködünk, fejfájás vagy migrén alakulhat ki, sőt szívinfarktus sem lehetetlen. A bosszankodás­nak, haragnak igen gyakori következménye, hogy rosszkedvűek leszünk, elveszítjük uralmunkat gon­dolkodásunk és cselekedeteink felett, gyomorfekély és epekő…

A gondolkodás törvénye   Minden egyes gondolat megváltoztatja sorsunkat, sikert vagy sikertelenséget, betegséget vagy egész­séget, szenvedést vagy örömet von maga után. Meg kell hát tanulnunk, hogy a lehető legoptimálisab­ban használjuk gondolkodásunkat. A legfontosabb az igazi pozitív gondolkodás: felismerni, hogy mindaz, ami velem történik, valójában jó nekem, mert szükségessé vált számomra, és segítségemre van. Ezért ajánlatos minden életfeladatot elvállalni és elvégezni, különben a sors kénytelen megismé­telni a leckét egészen addig, míg a feladatot meg nem oldom. A szellemi technikákat éppúgy meg kell tanul­nunk, mint ahogy megtanultunk járni, enni, kerék­pározni, úszni vagy akár beszélni. Az életben az az ember halad a legbiztosabban…

A szabadság törvénye   A szabadság törvénye az embert életének minden pillanatában a teremtés teljessége elé állítja, és sza­badságot ad neki a választásra, ugyanakkor kötelezi is a döntésre. Már az is döntés, ha valaki nem dönt, s a következményeket mindenféleképpen ő viseli. Ő határozza meg a „belső képeket", amelyek életét meghatározzák. Szabadságában áll választani, hogy a felismerés királyi útja mellett dönt, vagy pedig a megszokott utat választja, amely a betegségen és szenvedésen keresztüli tanulás útja. A szabadság­nak három szintje van:   1. Szabadság mint megszabadulás valamitől. Az embernek szabadságában áll léte bármely pilla­natában kiszabadulni a vágyak rabságából. Akkor válik szabaddá,…

A teljesség törvénye   A teljesség törvénye azt jelenti, hogy az élet teljes­sége szellemi örökségként áll rendelkezésünkre, éspedig minden pillanatban. Csakhogy hibás szel­lemi beállítottságunk és csekély hitünk külső és belső gazdagságunkat korlátok közé szorítja. Mi­helyt azonban az ember felismeri Igaz Valóját, és birtokba veszi szellemi örökségét, a teljesség törvé­nye manifesztálódni fog az életében. Aki ezt a tör­vényt teljes egészében megérti, az többé semmiben nem fog hiányt szenvedni. Jézus mondta: „Mert akinek van, annak adatik, akinek pedig nincs, attól az is elvétetik, amije van." (Máté 13,12) Amikor felismerjük, hogy az élet kész a teljességre, azzal már meg is jelenítjük. Ennek a…